Splinters zenekar
 

Zenei tehetséggel megáldott és zenélésre született Medinai Tambura Zenekar tagjait rokoni szálak fűzik egymáshoz, két generáció is játszik az együttesben, akik különböző zenei világból érkeztek és kovácsolódtak össze.
A zenekar repertoárjának alapötlete Barta Zalán gondolataiban fogant meg először, aki régi dalok, magyar nóták és sanzonok hallgatásával töltött idő után fogalmazta meg azt, hogy ez a zenei anyag lassan feledésbe merül, így védendő értékké vált. A zenekar ennek felelevenítésén dolgozik.
Koncertjeik repertoárjában több műfaj ismert dallama csendül fel. Zenéjükkel egy új műfaj és stílus születésének tanúi lehetünk.
A megpendített többféle tambura húrjain ízelítőt hallhatunk a 20.századi régi kávéházak, kuplék zenei világából és hangulatából. A mai kor számára is aktuális, szívhez szóló dalok szövegében megzenésített verseket, nótákat, szerb zenét, foxokat, csárdást, keringőt, tangót, katonadalokat és népzenét is megtalálhatunk.
A zenekar tagjai: Barta Zalán, Szabó Dávid, Debreceni István, Vén Attila, Szabó József


Debreceni István és Barta Zalán
     
Debreceni István és Barta Zalán 2012.év november hónapban a Bogyiszlói Zenekar tagjaiként megkapták a Tolna Megyei Príma Díjat.

Splinters zenekar
 

A Medinai Gitárzenekar néven közismerté vált zenekar 1962 nyarán alakult. Az együttes alapítói Götz Imre és Götz József voltak és a később csatlakozó hozzájuk Rafajlovics Péter.
A trió első fellépése 1962.október 15-én a szőlőhegyi búcsúban volt.
Pár hónappal később, 1963 tavaszán 2 új taggal bővült a zenekar: Mester Lajossal és Mester Bélával. Az együttes első fellépése 1963. augusztus 18 –án volt Medinán, első felállásban Götz Imre Hawaii gitárral, Götz József harmonikával, Rafajlovics Péter ritmusgitárral, Mester Lajos nagybőgővel, Mester Béla dobbal.

A megszólaló elektromos hangszerek és a stílusok abban az időben újnak számítottak, ezért népszerűségük rohamosan nőtt. Teltházas bálaikon – Medinán, Szedresben, Nagydorogon, Györkönyben, Kölesden, a Gyönki Gimnáziumban, Tolna – Mözsön, Bátán és Faddon – mindig nagy sikerük volt.  Tovább »


Medinai Sportegyesület- A legendás focicsapat
     
A II. világháború zaja után, amikor a háborúnak vége lett, és megnyugodtak az idegek, megszűnt a rettegés, a félelem, csak akkor kezdődhetett az új élet alakítása. A fiatalok közül sokakat érdekelt a sport, főleg a labdarúgás. Egyesületet alakítottak, neve: Medinai Sportegyesület lett. Elnökének a falu orvosát választották, akinek volt tekintélye és szigora. Szereztek labdát, és verbuválódott a csapat. Idősebb emberek lettek az irányítók és a szervezők. Megkezdődött az edzés, ismerkedés a játékosokkal és a labdával. Heti egyszeri háromórás edzés kötelező volt. aki fegyelmezetlen volt és igazolatlanul távol maradt, azt mellőzték. Már az edzéseken is voltak látogatók. Akkoriban még nem volt mozi, még tévé sem, egyetlen szórakozási lehetőség a meccsek látogatása volt vasárnaponként. Ha vidéken játszottak, sokan kísérték a csapatot, szívesen jöttek a lovasgazdák fogataikkal, vitték-hozták a játékosokat és kísérőiket. Tovább »

Csizmadia János novellaíró
 
Csizmadia János novellaíró • 1929. január 02.-án született Medinán.
• Nyugdíjba vonulásáig a falu fodrászaként dolgozott.
• A 90-es évek elején térdműtéten esett át, ekkor kezdte el az írást.
• Több műve antólógiai kiadásokban került megjelenésre. A "Maris néni" című novellájáért megkapta a Tisztelet Társasága különdíját. Ezen kívül még számos elismerésben részesült: többek között az MSZOSZ-től, illetve a Nyugdíjasok Országos Érdekszövetségétől, ahonnan novelláit több oklevéllel, illetve díszoklevéllel jutalmazták.
• Nyugdíjba vonulása után 1998-ban a helyi nyugdíjas érdekszövetség alapító tagja, majd 9 éven át annak vezetője volt.
• A faluért tett tevékenységéért 2000.-ben a Medináért emlékzászlóban és oklevélben részesítette a falu vezetése.

A Bartina zenekar
 

A Bartina zenekar 25 éve alakult, mint a Bartina néptánc Egyesület zenekara. A zenekar minden tagja professzionális zenész, fő hangszerén kívül minimum 4-5 instrumentum megszólaltatására képes. Néhány éve önálló műsorok létrehozásával foglalkozik. Elsődleges célja a magyar népzene, népi kultúra terjesztése, minél szélesebb körben való megismertetése a nagyközönséggel, és persze a szórakoztatás, Bátran mondhatjuk, hogy műsoraik osztatlan sikert arattak eddig bármerre jártak.

 
A zenekar négytagú (balról-jobbra):
• Kovács Gábor (hegedű, klarinét)
• Vén Attila (nagybőgő, kobza)
• Szabó László(hegedű, tekerőlant, duda)
• Szabó József (brácsa, tambura)


A Csurgó zenekar:
 
Tagjai: (balról-jobbra)
Mischl Erik
Barta Balázs
Siklósi Krisztián
Szűts Huba Ákos
Sebestyén Csaba

 

A Csurgó zenekar

  A szekszárdi "Babitsban" középiskolás korú népzenész palántákból 1991-ben összeállt a Kisbartina. A zenekar alapítója Siklósi Krisztián volt. A Csurgó nevet 1995-ben kapta a zenekar. 2000-ben Barta Balázs cimbalmosként és gitárosként lépett a tagjaik sorába.
A következő években négy lemezt készítettek, ebből három kiadásra került, ezek közül kettő népzenei, egy pedig gyerekeknek szóló lemez a Kalendárium. Rendszeres, mai napig működő táncházaik indultak ez idő tájt a környező városokban, falvakban. 2005-ben Mischl Erik hegedűsként, 2007-ben Szűts Huba Ákos bőgősként került a zenekarba.
A következő években sok vendégzenésszel muzsikáltak együtt. A 2010-es év sorsdöntő volt a számukra. Ekkorra már 10 éve foglalkoztak óvodai néptánc foglalkozásokkal, és úgy döntöttek, hogy ezekből műsorokat állítanak össze és szerencsét próbálnak kicsiny országunk gyermekei körében. A zenei hangzás gazdagítása érdekében Sebestyén Csaba került a zenekarba dobosként. A tervük sikeresnek bizonyul, azóta sokkal több gyermeket tesznek koncertjeiken boldogabbá, és egyre több és több mosolygós száj kiáltja feléjük, hogy "Krisztián bácsi!"...

Kőszegi István: Népi Hangszerkészítő
 
• 1952.-ben született Medinán
• Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd szőlész-borász szakon érettségizett a szekszárdi Rózsa Ferenc (ma I. Béla) szakközépiskolában.
• Házas, három felnőtt gyermeke van.
• Vállalkozóként dolgozik.
• 1994-95- ben Ferentl János fafaragó- hangszerkészítőtől tanulta az alapokat, majd mivel Ferentl visszatelepült Erdélybe önállóan folytatta, könyvekből, kiállításokból és saját ötletek alapján fejlesztette, de jelenleg is folyamatosan bővíti a szaktudását.
Népi hangszerkészítő népművészként tagja a kartár egyesületnek. Munkáit láthatta már a közönség Szekszárdon, Kaposvárott, Pécsett, Kecskeméten, Rómában, Krakkóban és Berlinben. Állandó kiállítása van a medinai Siógyöngye Kézműves Házban.
Munkásságát a Népművészeti Egyesületek Szövetsége 2005-ben az igen rangos Király Zsiga-díjjal ismerte el, amelyet népi iparművész pályafutása alatt csak egy alkalommal kaphat meg.
   
 
Saját honlapjukon számos egyéb információt találhatnak.

Szalai Dániel: Ifjúsági Íjász Világbajnok
 
1990. augusztus 06.-án született Szekszárdon
1999.-ben a szekszárdi Alisca Nyilai Íjászegyesületben kezdte el az íjászkodást.
 
A csigás irányzék nélküli kategóriában, az ifjúsági korcsoportban számos versenyen ért el első helyezést.
 
   
Néhány kiemelkedő eredmény:
• Pápai Terem OB: I. helyezés
• Mozsgói Országos terepverseny: I. helyezés
• I. Magyar Íjász Ünnep Országos 3D Verseny: I. helyezés
 
IFAA World Championship Ágfalva, 2006: Világbajnok
 
2006-ban Tolna megyében az év íjásza